Izgalmas és látványos előadás Antoni Gaudiról és korunk egyik legkülönlegesebb épületének születéséről, formavilágáról!

Ízelítő a témákból:

• Mit jelentenek a bazilika különleges méretei és arányai?
• Milyen rendhagyó megoldásokat alkalmaztak az építése során?
• Mi a jelentősége az épület kivételes formavilágának?

Előadó: Komáromy Zoltán, a Szakrális geometria – a tér és a formák titkai c. könyv szerzője – szakralisgeometria.hu

Komáromy Zoltán, a workshop előadója immáron tizentöt éve tart tafolyamokat és előadásokat szakrális geometria témakörben. Rendszeresen publikál a Manifesztum című kiadványban, valamint a témához kapcsolódó kutatásokat is folytat.

Röviden a Sagrada Famíliaról

Gaudí 1883-ban kapott megbízást a Basílica i Temple Expiatori de la Sagrada Família (a Szent Család-bazilika és engesztelő templom, avagy röviden csak Sagrada Família) nevű barcelonai templom építésére. Az ötlet egy gazdag könyvkereskedőtől származott, aki egy olyan templomot álmodott meg, amelyben a gazdagok és a szegények együtt imádkozhatnak. Az épületet a püspökség anyagi támogatása nélkül, kizárólag közadományokból szándékozott megépíteni. A Sagrada Família építését a mai napig semmilyen kormányzati vagy egyházi forrás nem támogatja. Kezdetben magánmecénások pénzelték a megvalósulását, míg napjainkban a belépőjegyekből finanszírozzák a nagy­ívű projektet.

Az alapkövet 1882-ben tették le, Szent József napján, március 19-én. Az eredetileg neogótikus templom építésze Francisco de Paula del Villar y Lo­zano volt, aki, miután megépítette a kriptát, összeveszett az építtetőkkel, akik a munkával ezután Barcelona egyházmegyei fő­épí­tészét keresték meg. Gaudí 1883-ban kezdett dolgozni a templomon, de csak 1884-ben nevezték ki építész igazgatónak. A terveket átalakítva, azokat a saját stílusára változtatta. Annak ellenére, hogy az épület az organikus építészet egyik úttörője, az ambiciózus tervek a modernista, a szecesszió és a gótikus újjászületés jegyeit is magukon viselik, sőt még kubista vonásokat is találhatunk rajta.

Gaudí a hatalmas templom felépítését élete fő feladatának tekintette, habár tudta, hogy haláláig nem fogja tudni befejezni ezt a monumentális projektet. Rengeteg energiát fektetett bele, élete utolsó 15 évében már csak ezzel foglalkozott. Mikor elfogyott a pénz, Gaudí saját maga szerzett adományokat az építkezés folytatásához. 1926. június 7-én szokásos sétáját rótta a Sagrada Família közelében, amikor egy villamos elgázolta. A koldusnak tűnő, eszméletlen öregembert a szegények kórházába szállították. Három napra rá meghalt, holttesttét a befejezetlen katedrálisának kriptájába helyezték örök nyugalomra.

Gaudí jelentőségét jól mutatja, hogy halála után három évvel javasolták a boldoggá avatását, majd 1992-ben meg is alakult az erre a célra létrehozott egyesület. Azóta több száz levelet kaptak már, amelyek olyan kegyelmekről és egy lehetséges csodáról is beszámolnak, amelyeket Gaudí közbenjárásának tulajdonítanak. Antoni Gaudí szentté avatási ügyét 2003. július 9-én nyitották meg; a Szentek Ügyei­nek Kongregációja már vizsgálja a szent életű építészre vonatkozó adatokat.

Korábbi szakrális geometria előadások videói:

www.szakralisgeometria.hu