Mondjam, vagy ne mondjam? Ez itt a kérdés…

Őszintén az őszinteségről

Az emberek nagy része arra vágyik, hogy őszinte kapcsolata legyen.

Amikor tanfolyamot tartok, és megkérdezem a jelenlévőket arról, hogy számukra melyek azok a kulcsfontosságú tulajdonságok egy másik emberben, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kapcsolat jó legyen, az első három felsorolt minőségben minden esetben benne van az őszinteség. Önmagunk felvállalása az, amiben a leginkább őszintének kell lennünk, ez kell, hogy legyen a kiindulópontunk.

Hogyan beszéljünk őszintén az érzéseinkről és a gondolatainkról?

Induljunk ki önmagunkból. Az ember akkor a leginkább önmaga, amikor önazonos. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy amikor gondolunk valamit, akkor aszerint beszélünk és cselekszünk is. Amennyiben ez így van, őszinték vagyunk magunkhoz és másokhoz is.

Mik lehetnek a buktatók? Miért megy ez mégis néha nehezen?

A félelmeink és a megfelelési kényszerünk miatt néha könnyebb kicsit füllenteni, vagy nem belemenni egy témába, mert az fájdalmas lenne. Nem akarunk megbántani másokat, esetleg kímélni akarjuk a másikat, vagy egyszerűen csak konfliktuskerülők vagyunk.

Az őszintétlenségeüknek végül is mindig az a kimenetele, hogy becsapjuk magunkat. Ez többnyire észrevétlenül történik, mert tudat alatt félünk szembesülni egy bizonyos témával.

Milyen az, amikor önmagunkat csapjuk be észrevétlenül?

Akár bevalljuk magunknak, akár nem, mindenkinek megvan „az a bizonyos témája”, ahol akaratlanul is becsapja magát, és el van akadva, akár éveken át.

Ha van olyan terület az életünkben, amellyel évek óta nem boldogulunk, ott nagy valószínűséggel becsapjuk magunkat. Ha valóban ki szeretnénk mozdulni ebből az elakadt állapotból, akkor kíméletlen őszinteségre van szükségünk önmagunkkal szemben.

Képesek vagyunk ilyenkor „felébreszteni” magunkat, vagy ehhez másokra is szükségünk van? Tudunk segítséget kérni?

Addig kell „ásnunk”, amíg el nem jutunk egy (általában fájdalmas) felismeréshez, ugyanis, ahogy a mondás tartja, „pokolra szállás nélkül nincs feltámadás”.

Amikor másoknak segítünk eljutni az ilyesfajta fájdalmas felismeréshez, fontos hogy ne essünk a kíméletlenség hibájába. Képesek vagyunk felmérni, mennyit bír el a másik, vagy elragad az egoizmusunk, és bármi áron elmondjuk, amit szeretnénk? Ez a terület komoly önvizsgálatot igényel. Az ilyen kíméletlenség valóban őszinteségnek számít?

Valódi Énünk megtalálásához nemritkán egy egész életre is szükség van, sőt! S amikor őszinték vagyunk, a magasabb Én-ünkhöz kerülünk közelebb. Emiatt jár át jó érzés bennünket ilyenkor. A spirituális tanítások szerint az igazság szabaddá tesz, az őszinteség pedig a szabadság kulcsa.

Ide azonban el kell jutnunk.

Az igazság kimondása a családban, a párkapcsolatban és a munkahelyen

Mi van akkor, ha a hozzánk közel állóknak kell őszintén elmondanunk, amit gondolunk és érzünk, még akkor is, ha őket szeretnénk a legkevésbé megbántani, és kíméletesek szeretnénk lenni velük?

Van olyan eset, amikor eltitkolunk valamit, amikor nem mondunk igazat, és amikor azt mondjuk, diplomatikusak vagyunk… Ezek szép árnyalatok, de a tézis egy és ugyanaz: hazudunk.

Hogy jussunk el az őszinteségig?

A helyzet időnként tarthatatlan, hiszen szinte rákényszerülünk a valóság kimondására, sőt lehet, hogy szinte úgy robban ki belőlünk. De mi van akkor, amikor bár kívül még tartható a helyzet, belül már feszít minket (pl. beleszerettünk valaki másba, vagy talán meg is csaltuk a másikat, esetleg nem tettünk meg valamit, amire megkértek és fontos volt stb.)? Elhallgassuk, nehogy megbántsuk a másikat?

Vagy szégyelljük magunkat, és inkább eltitkoljuk, vagy vesszük a bátorságot, és szembenézünk azzal, miért alakulhatott ki a helyzet. Őszintén elmondjuk, és bízunk abban, hogy képesek vagyunk megoldani. Hol van az a pont, ahol még nem bántjuk meg a másikat, de őszintén mondjuk el a problémánkat, és önazonosak is maradunk?

Miért olyan nehéz ez?

Az érzelmeink miatt. Ilyenkor tabuk nélkül, lelkileg lemeztelenedve állunk a másik előtt. De a mélység megélése nélkül nincs továbblépés, még ha sokszor nehéz is a helyzet, és önátlépésre késztet bennünket. Az őszinteség megérinti a lelket és a testet is.

Sok kapcsolatban, ha működne az őszinteség, akkor kialakulna a bizalom, és mély, hosszú távú, szeretetteli kapcsolat jönne létre. Az őszinteség közelség is egyben (testi és lelki szinten egyaránt).

A munkahelyünkön  is  speciális helyzetek alakulhatnak ki az őszinteséggel kapcsolatban, hiszen itt függésben lehetünk a feletteseinktől, és ha őszintén elmondjuk a véleményünket, az azzal járhat, hogy elbocsátanak minket.

Hogy vállaljuk fel ezt a rizikót a mai világban, amikor is a megélhetésünk bizonytalanná válhat, a családunkat el kell tartanunk? Hol a határa annak, hogy meddig hallgatunk? Hagyjuk magunkat addig, amíg megszégyenítenek? Addig, hogy utálunk már bemenni is a munkahelyünkre, de azt gondoljuk, hogy a megélhetésünk miatt muszáj? Vagy addig, hogy már csak akkor veszünk részt a munkában, amikor már nem tudjuk elodázni, és lassan kizárjuk magunkat, a lelkesedést pedig csak hírből ismerjük? Vagy addig, amikor már fizikai tünetet produkálunk, és megbetegszünk, mert nem vagyunk önazonosak? Sőt, azt is elfelejtjük, hogy mi tenne bennünket igazán boldoggá?

Az őszinteség: önazonosság, vagyis azt mondom, amit gondolok, és meg is teszem, lelkesedve, szívbéli örömmel.

Az őszinteség valóban lehet kétélű fegyver, ha nem találjuk a határokat,de mindenképpen egyfajta     tapasztalati út is, ha megéljük a „kétélűségét”. A legfontosabb azonban az, hogy törekedjük igaz emberekké válni, hogy rátalálhassunk valódi önmagunkra, és mély, őszinte emberi kapcsolataink legyenek.

Kívánom mindenkinek, hogy képessé váljon őszintén szembenézni magával, és ráébredjen arra, hogy mi tenné őt teljes, boldog emberré.

„Őszintén akarok élni,
minden utam végigjárni,
hinni abban, amire vágyom,
s ha hiszek benne, küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
őszintén, szabadon, szépen,
őszintébben, mint ahogy tegnap éltem…”
(Piramis együttes /Horváth Attila, Révész Sándor)

 

Gergelyné Borsi Mónika

2017-04-11T19:22:47+02:00
Részletes program
Nyerd meg a belépőjegyed!
 

 
Online jegyvásárlás
Online jegyvásárlás

Értesülj időben a Napfényes Fesztivál előadásairól, programjairól és nyereményjátékairól,
iratkozz fel az e-mailes értesítőnkre!

Értesítést kérek!

Az „Értesítést kérek!” gombra kattintással hozzájárulsz, hogy a megadott elérhetőségeidre a Napfényes Élet Alapítvány tanfolyamait, termékeit és szolgáltatásait népszerűsítő hírleveleket küldjön, illetve hogy a megadott adataidat e célból kezelje. Kijelented, hogy jelen hozzájárulásod visszavonásával és a megadott adataid kezelésével kapcsolatban az Adatkezelési tájékoztatóban írtakat elolvastad és tudomásul vetted.

A Napfényes Fesztivál együttműködő partnerei:

A Napfényes Fesztivál támogatói
Napfényes Fesztivál Menü